Zs. jószokásához híven állítólag munkaügyben lelépett a hosszú hétvégén.
Pénteken a családdal kimentünk a nagyiéktól örökölt házba körülnézni.
A gaz kb. 2 méter magas és ki kéne menni takarítani, meg az ott felhalmozott cuccokat átnézni és kiselejtezni.
Ja, és a bútorok elkezdtek penészedni, szóval nagyon ki kéne már bérelni egy raktárat és elvinni, mielőtt teljesen tönkremegy!
A szombat a dögunalom jegyében telt és a vasárnap sem volt sokkal jobb. Mondjuk annyiban igen, hogy voltunk az Ikeában, vettünk ilyet, amire majd jól fel fogom akasztgatni a nyakláncos-fülbevalós-karkötős kütyüimet. Márha Zs. hajlandó lesz beszerezni hozzá a kis kampókat. Ha nem, akkor majd így elnézegetem úgy 2 évig...
Ezen kívül beugrottunk a Starbucks-ba is, ami egyszerre volt klassz és kiábrándító. Klassz, mert nekem tetszik, ahogy meg van csinálva, a málnás-fekete teás cucc pedig verhetetlen. És kiábrándító, mert a nyitás óta eltelt x hónapban nem sikerül legyártatniuk a Budapestes Starbucks-os bögréket. Ez annyira tipikus. Megérkezik egy cég külföldről és máris gagyi és amatőr lesz belőle. Ez az ország egy gagyimaker.
Akkor már a tegnapot is ide. Találtam egy nálam is elvetemültebb Kimi rajongót és a segítségével megkétszereztem a Kimi képeim számát. Most több, mint 2200 képem van a világ legjobb pasijáról...
