Van néhány dolog, amiről akartam írni vagy amit csak meg szerettem volna említeni, de valahogy mindig elfelejtődött, kimaradt. Most a teljesség igénye nélkül megpróbálom bepótolni.
A napokban belémhasított a felismerés, hogy idén nem voltam kint a magyar Forma-1es futamon. Akkor, amikor volt, annyi dolog volt, hogy eszembe sem jutott vagy csak annyira, hogy de jó itthonról nézni, nem kint izzadni, nem megfulladni a portól, nem elcseszni ezzel az egész napot. De most hirtelen rosszul esett. Az elmúlt 3 évben úgy alakult, hogy mindig voltam és most nem. Ettől egy kicsit szomorú vagyok, olyan, mintha lezárult volna egy korszak.
Még a múlt héten besunnyogtam az Alexandrához, mivel unos-untalan az arcomba tolták, hogy mekkora nagy leértékelések vannak most náluk és hát nem bírtam ki. Úgy csináltam, mint aki nem is odamegy, de aztán a Mammutban vettem egy éles balost és már ott is voltam... Aztán persze cipelhettem haza az új szerzeményeket.
A szombat végre úgy telt el, ahogy azt egy rendes szombattól elvárná az ember. Találkoztam egy barátnővel (abból a fajtából, aki barát, csak nőnemű), ebédeltünk az Andrássyn az indiaiban, majd még kb. 4 órán keresztül mászkáltunk, néha beültünk egy kávéra és megváltottuk a világot. Vagyis azt éppen nem, de sok mindenről beszéltünk, ami nagyon jól esett, mert J. az utóbbi időben teljesen el volt tűnve, mivel szakdolgozatot írt a 120. diplomájához, de végre túl van rajta, elérhető megint, szóval innentől kezdve lesz színház, meg mozi, meg kiállítás és talán Egyiptom is novemberben. Azt majd még meglátjuk, mert az költségfüggő. Mindenesetre ha lesz, akkor sem a szokásos gagyi túrista verzió lesz, mert az ex-barát régész, szóval rendesen el leszünk igazítva és a nemzetközi régész házban tervezzük az alvást. Amúgy meg két csaj hátizsákkal Egyiptomban, ad hoc jelleggel és csak és kizárólag spontán ötletekkel. Majd meglátjuk.
J-ben még az a nagyon jó, hogy vele nem lehet semmiségekről beszélgetni. Ő mindig rendbe rak, hogy ez most hiszti. Az elmúlt 2 hónap depresszióját még csak-csak eladtam neki, de most szombaton megint találkozó, most már önéletrajz írós, munkakeresős, fejvadászos témában. Mellette nem lehet lazsálni. Már el is kezdtem.
Vasárnap elindultunk Zs-vel SzeptEmberFestezni, de mivel a kedves nem vette a fáradtágot, hogy utána nézzen mi és hol lesz, ezért elindultunk vaktában. Ennek eredményeképpen fesztiválozni ugyan nem fesztiváloztunk, de mérgembe beszabadultam a H&M-be, ahol éppen jól leárazták a farmereket. Így aztán egyből magamhoz öleltem 2 darabot és 1-et meg Zs-nek. Azt viszont valaki árulja el nekem legyen szíves, hogy a női farmer miért kerül 10.000-be, amikor a pasi farmer csak 6.000 ugyanabban a boltban? És még 2.500-at el is engedtek minden farmerből, szóval ez most jól esett!
Ja, és úgy tűnik végérvényesen Hell-függő lettem! Így néz ki a hűtőm (12db normál és 1 db fél literes Hell, amúgy majdnem teljesen üres):
