Nem is tudom, hol kezdjem.
Mondjuk az utolsó bejegyzésekkel...
Ha minden igaz, Zs. meggondolta magát és mégsem veszi meg azt az autót. Mondjuk akkor hiszem el, ha a kezemben lesz a pénz, amit eddig elvitt otthonról, mint az autó árát. Sajnos velem ellentétben, aki impulzus vásárlásként tudok cipőt és körömlakkot venni, Zs. autót vesz így. Nem tudom, hogy az azóta eltelt idő, vagy a blogbejegyzésem, vagy pedig az itthon tanúsított polgári, ja nem, családi engedetlenségi mozgalmam hatására, de belátta, hogy az a bank biztosan nem lesz jó. A BB-nek meg nincs szerződése azzal a dílerrel és így csak lízingelni tudnánk, azt meg megint nem. Ma este szó szerint azt mondta, hogy akkor keres egy másik autót. Hát, aki időt nyer, életet nyer.
Aztán mi volt még... bent teszem a dolgom, a visszajelzések szerint annyit biztosan elértem, hogy a csajok egy emberként állnak a hátam mögött, a hangulat pont 100%.kal jobb mint volt. A vevők rendberakása folyik, a szállítói szerződések átnézése is, szóval nagyon lassan ugyan, de haladok.
A mai nap rossz híre pedig Zoli, aki befejezte a blogolást. Basszus, ő volt az első, akit elsőre kiolvastam és akit először tettem be a kedvenc oldalak közé, erre most kiszáll. Remélem nem örökre, mert Zoli az etalon!
És ma megdicsértek az edzésen. A srácok is, mert végig bírtam, bár majd belehaltam, meg az edző is, mert jól csináltam végig a mozdulatsort. Amúgy nagyon durva, minden edzésen bugyiig izzadom magam, szinte a végkimerülésig fáradt vagyok, komolyan azt gondolom néha, hogy inkább bevállalok egy részeg hoki csapatot, mint még egy edzés. És ami a legfurább, az az, hogy piszkosul élvezem! Itt ülök izzadtan, büdösen, koszosan, feltörölték velem néhányszor a padlót, letörött egy körmöm, megszámolhatatlan színes foltom van, de akkora mennyiségben szabadult fel bennem az endorfin vagy mi, hogy ez tényleg majdnem olyan jó, mint a szex!
Na, akkor mára ennyi voltam, megyek fürödni, hajat mosni és aztán beájulok az ágyamba.
