Amennyire utáltam gyerekként a piacra járni, annyira szeretek, amióta felnőttem.
És minden egyes alkalommal el is borulok, mert minden olyan szép és zöld és piros és sárga és feszes vagy éppen hamvas. Minden szól hozzám, minden mesél. Simán tudok padlizsánt venni, pusztán azért mert gyönyörű mély lila, pedig utálom és soha nem csinálok belőle semmit, csak kidobom egy hét múlva.
Ma is átestem a ló túloldalára. Mondjuk padlizsánt azt pont nem vettem, de vettem krumplit, újat, vettem málnát és epret, paradicsomot és paprikát, sóskát is, nem is keveset, de vettem tarkababot is és levendulát is egy nénitől. Aztán a tejboltban vettem joghurtot és kőrözöttet.
És miután megreggeliztünk a lángososnál - igen, ez is a szertartás része - vettünk még valamit, amit eddig még soha. Ez persze borítja az egész heti kaja menetrendet, de megéri, mert ezt tényleg ki kell próbálnom!
Szarvasgombát vettem!
Tészta és rántotta tutira lesz belőle. Annyira csak elég...
