Nem, nem, nem és nem.
Nem fogok mélyenszántó önsajnálatba süllyedni. Nem írom le, hogy kit és mit kefélt el, nem számolom össze a közénk épült falba rakott tégláimat. Azt sem, amit nem én raktam bele.
Nem fogok agyalni azon, hogy ha ő nem azt tette volna, akkor én mit csináltam volna és akkor ő erre mit tett volna.
Csak felemelem a fejem. Összeszorítom a fogam. Teszem a dolgom.
És nem fogok azon rinyálni, hogy hány kiküldött önéletrajzra nem jön válasz. Nem fogok elmerülni a mocsárba, nem hagyom, hogy lehúzzon és megfojtson a "semmire sem vagyok elég jó" érzés.
Csak megyek tovább.
Holnap live meetingelek a finnjeimmel, aztán pénteken elmegyek 2 interjúra. Szombaton meg barátnős ebédelek.
Csak élem tovább az életem.
Btw, most éppen The big bang theory maratont tartok. Sírva röhögök rajta. Még mindig.
Up-date: így visszaolvasva vagy nem vagyok egészen épp vagy túlkompenzálok vagy valami...
