Minden nap brutál sok.
Reggeltől estig többdimenziós problémamegoldás. Egymásra épülő, összefüggő, összefutó vagy éppen összegabalyodó tennivalók. Ki, mit, mikor, hova, miért. Ja, az már rég nem kérdés, hogy miért. Menni kell, csinálni kell, készen kell lenni. Így vagy úgy, de meg kell lennie.
Újabb és újabb listák arról, hogy mit kell csinálni, aztán lista a listákról.
Már nem tudom milyen nap van. Az most vajon az eleje a hétnek vagy a vége. De mindegy is mert a szombat és a vasárnap is pont olyan, mint egy kedd vagy csütörtök. Itt vagyok, pakolok, szervezek, telefonálok, mailezek.
És mivel ennyire el vagyok havazva, ezért most elhatároztam, hogy a hétvégén - már ha felismerem - sütit fogok sütni.
Ilyet. Mert ez persze nem egyszerű, meg ha úgysincs semmire időm, akkor már használjunk ki minden percet. Én így szoktam.
