A mai nap egyetlen kiemelkedő része az ebéd volt. A Manna Lounge-ban.
Kezdtük azzal, hogy a taxis úgy a második nekifutásra talált oda.
Aztán - bár szerintem ebédidő volt - baromi kevesen voltak az étteremben.
Az időjárás sem volt velünk, vagy baromira sütött a nap vagy nagyon fújt a szél. Az idő nagyobb részében inkább nagyon fújt a szél és mivel mi a képen is látható teraszon ültünk, ez eléggé érdekessé tette az ebédet. A kirakott napernyők úgy kb 1 méteres kilengéssel reagáltak erre, így én egyfolytában imádkoztam, hogy ne csapjon agyon se engem, se a főnököm, se @-t. Több, mint érdekes volt.
Mint ahogy az ételek is. A neten lévő étlapnak senki se dőljön be, egyáltalán nem az volt. Én kacsamellet választottam, cseresznyés raviolival (azt hiszem). Önmagában a kacsa nem volt rossz, bár elkövettem azt a hibát, hogy megettem a bőrét is, ami elég nagy ostobaság volt, mivel a kacsámat rózsaszínnen kértem - értsd véresen. Na már most a félig megsült kacsamell bőre, hát hogy is mondjam - nincs megsütve. A cseresznyés raviolira nem tudnék önmagában rosszat mondani, de az biztos, hogy én még életemben nem voltam olyan étteremben, ahol egy szál zöldség sem volt a tányéron, még díszítésnek sem. És lássuk be, a sült kacsa mellé nem ártott volna valami. Így maradt a vörösbor, ami viszont finom volt, bár ez meg nem az étterem érdeme, hanem az enyém, illetve végsősoron a termelőé :)
Mielőtt a desszert megérkezett volna, történt egy kis baleset. Mivel volt szél is meg vörösbor is, az egyik pohár bor a főnököm ingén landolt, köszönhetően egy hevesebb széllökésnek... Ez több, mint kínos volt. Mondjuk egyből elment és segítettek neki kimosni, de akkor is milyen ciki már!!!
A citromtorta nekem ízlett, de @ pl. nem szerette, neki túl savanyú volt. Abban igaza volt, hogy nem ellensúlyozták ki a savanyúságát semmivel, de már említettem az én félig sült kacsámat, az után nem volt rossz.
Az összhatás vagy az utóérzés viszont elég pocsékra sikerült.
Maga a hely szépen és igényesen van berendezve- már ami a bútorokat illeti-, de néhol azért látszik, hogy olcsó és gagyi megoldásokkal dolgoztak és ezt semmilyen textil sem tudja eltakarni. Gondolom a levegőbe juttatott porlasztott vízről azt gondolják, hogy milyen klassz - és még az is lehet, hogy 30 fokban tényleg az - de 25 fokban inkább bizar, mint hűsítő és nekem kellett szólnom, hogy ugyan kapcsolják már ki.
Szinte végig az egész ebéd alatt nézhettük a szomszéd asztalról nem leszedett koszos poharakat, ami rajtam kívül sekit sem zavart... A leggyengébb láncszem mindenképpen a pincér volt. Volt, hogy több, mint 10 percig felénk se nézett, fogalma sem volt, hogy melyik oldalról tegye elénk a tányért, poharat, stb. Na, nem mintha nagyon érdekelte volna. Kevés ilyen unott pincérrel találkoztam eddig. Voltak más alkalmazottak is, ki szerelt éppen valamit, ki székeket és asztalokat tologatott, ami elég zavaró volt. Ha át akarják rendezni, akkor miért nem csinálják meg zárás után? Miért az én fejem fölött kell kipróbálniuk, hogy működi-e a napernyő nyitogató kapcsoló?
És szerintem nekik tudniuk kellett volna, hogy ebben a szélben nem a legjobb ötlet kinn ülni a teraszon és békésen borozgatni hatalmas poharakból. Ha nekem nem esett le, talán nekik illet volna ennyire törődni a vendéggel. Bár nagyon kedvesen felajánlotta egy másik pincérnek látszó - amúgy teljesen elveszettnek tűnő pasas, hogy a főnököm desszertje a ház ajándéka, tekintettel a kínos incidensre, azért ugye senki sem lepődik meg, hogy rajta volt a számlán...
Összességében a kajára nem tudnék nagyon rosszat mondani, de jót sem, a helyszín önmagában elég kellemes, de a gagyi félmegoldások sok helyen kilógtak és hát a személyzet, az katasztrófális volt.
Egyszóval rossz szájízzel jöttünk el. Elmondhatom, hogy az elmúlt 3 év legrosszabb étteremválasztása volt részemről. Az biztos, hogy ezt a hibát nem követem el mégegyszer.
