Odafelé éppen azt latolgattam magamban, hogy ezt a mai interjút én bizony elszabotáltam és tulajdonképpen igazam is lett, meg nem is.

Először is én pár perccel hamarabb értem oda, ahogy ezt illik, a csaj meg jó 10 perccel később mászott ki a szobájából, ahogy ezt nem illik.

Azután egy másik csajjal együtt szépen leültünk egy számítógép elé és elkezdhettük írni a tesztet. Az egész szörnyen vizsgaszagú volt és nemcsak szagra, de egyéb tekintetben is. Na most ha meg is próbáltam volna felkészülni, akkor sem ilyen jellegű kérdésekre készültem volna. Röhögni akkor kezdtem el igazán – persze csak magamban – amikor a cég vezetőjéről készült cikket kellett fordítani.

Ez most személyi kultusz vagy világbajnok seggnyalás?

Tökmindegy, nem sok közöm volt a teszthez és most azt mondanám, hogy ennek max. az egyharmadára tudnék itthon felkészülni, a többi sajnos gyakorlat és rutin. Az meg nekem nincs, mivel most szeretnék pályát módosítani, ugye.

Na mindegy. A csaj, - aki iratta velünk a tesztet - tökre löttyedt volt, mármint mentálisan, szerintem vagy a péntek délután tett be neki, vagy az eddigi pályázók üvöltötték le a fejét, mert ezt a tesztet nem lehet megírni 1 óra alatt. Nekünk már felajánlotta, hogy 10 perccel tovább írhatjuk, mert beszélt a ....igazgatóval és az engedélyezte.

Nekem mondjuk a 60 perc is sok volt, így amikor már a 80. perchez közeledtünk és szörnyen untam a gépet bámulni, felpattantam, mondván, hogy el kell hoznom a gyereket az oviból és eljöttem.

Ezek után végigsétáltam a Lehel úton, ahol a járda fel volt szedve én meg tűsarkúban és nyakig kosztümben óvatoskodhattam.

Lefolytattam az immár klasszikus „– De kinyalnálak! – Miért, dugni nem tudsz?” párbeszédet egy autónyi munkásemberrel, majd vettem egy buszjegyet egy olyan trafikban, amit a 80-as évek óta nem láttam.

Most itthon ülök, azon gondolkodom, hogy mennyire volt ez a délután szürreális.

Felpattintottam egy cigit, rágyújtottam egy Hellre és most megnézem, hogy akkor mit is akarok csinálni a jövőben, mert amit eddig csináltam azt már nem akarom, amiről meg azt hittem, hogy akarom, azt a mai nap után igazából nem is akarom.

Követhető vagyok?