Tegnap voltam vásárolni a cégnek a Tescoban. És sikerült is jól kiborítanom őket meg magamat is...
Bevásároltam szépen, megyek a pénztárhoz. Szólok, hogy számlát kérek majd róla, elkérik a Tesco Club kártyám. Odaadom, lehúzzák, majd kifizetem a cuccost a céges bankkártyával. Megyek az ügyfélszolgálatra a számláért, ahol öles betűkkel ki van írva, hogy amennyiben használtam a Club kártyát, akkor nem adnak róla Áfás számlát!!!
Remek, de nekem kell az a nyomorul Áfás számla, mivel nem kp-ra vásároltam, még azt sem mondhatom, hogy legfeljebb bebuktam és kifizetem zsebből...
Ügyfélszolgálatos hölggyel nem feltétlenül értünk egyet. Ő mondja, hogy amikor a Club kártyát kaptam, akkor kaptam mellé tájékoztató füzetet, abban benne volt. Ez igaz, tényleg kaptam valamit, de az olvasatlanul landolt a kukában, ez egyértelműen az én hibám.
Az meg nem, hogy a pénztáros csajnak talán pont tudnia kellett volna és ahelyett, hogy elkérte a Club kártyám, inkább szólnia kellett volna, hogy ne, semmiképpen se. Aztán meg mondjuk ezt ne az ügyfélszolgálathoz írják ki, hanem a pénztárhoz, hogy ne utólag szivassák a kedves vevőt. Szerintem. Ezt mind megosztottam az ügyfélszolgálatos hölggyel, valamint azt is hozzátettem, hogy én addig innen ugyan el nem megyek, amíg azt a számlát meg nem kapom.
Felajánlottam, hogy szedje vissza a pontokat a Club kártyáról vagy akár a kártyát is visszaadom, tőlem kettévághatja, ledarálhatja vagy ki is lyukaszthatja mintában, de azt meg nem tudja.
Elkezdett telefonálgatni, majd úgy a harmadik telefonálással kikötöttünk az ügyeletes igzgatónál. Eleinte ő is igen ellenálló volt, majd amikor megkérdeztem, hogy ezzel az eljárással vajon milyen mértékben ért egyet az Apeh, akkor hallhatóan besűrűsödött a levegő... És akkor már megoldást is találtak a problémára.
Közben viszont szegény ügyfélszolgálatos kislány lőtt egy igen szép öngólt. Valamelyik telefonálása alkamával a fülem hallatára osztotta meg a következő infót a telefon másik végén lévő személlyel: "... és tudod, az állásfoglalás... tőlük... még nem jött meg". Ó, hát ez gyönyörű! És akkor már tudtam, hogy ezt sajnos Tescoék bebukták.
Na, akkor meg elkezdtem Zs-t hivogatni, hogy ki kéne pakolni a kocsiból és vissza kéne hozni az egész nyavalyát, mivel csak úgy tudják megoldani, hogy mindent visszavesznek és aztán mindent újra lehúznak. És ehhez kellenek a vonalkódok.
Zs viszont kb. 10 percen keresztül nem vette fel a telefont. Nagyjából itt borult el az agyam végleg. Amúgy is kurva meleg volt, most küzdöttem 25 percet egy multival, erre még ő is szivat...
Kimentem a parkolóba, mit kimentem, kirohantam. Ott ül Zs békésen a bejárat előtt az autóban és üvöltve zenét hallgat. Hogy is mondjam szépen... feltéptem a kocsi ajtót és a zenét túlüvöltve kérdeztem meg tőle, hogy ugyan miért nem veszi fel a mobilját? És igen határozottan használtam a magyar nyelv egyik sajátos szépségét, miszerint percekig lehet úgy káromkodni, hogy az ember közben nem ismétli önmagát. Mindezt a Teso parkolóban és teljes hangerővel...
Majd mikor elmagyaráztam neki, hogy mi a helyzet, akkor látom, hogy most meg az ő feje kezd elliluni... remek, most majd tarthatom őt távol az ügyfélszolgálatos csajszitól, nehogy megverje és akkor ugrik az Áfás számlám is...
Kocsival leparkol, cuccot kipakol, vissza az ügyfélszolgálatra. Mindent egyenként visszavettek, majd mindent egyenként újra beolvastak. És akkor közli velem a csaj, hogy 7 forinttal több lett a számla, mint volt... Itt valószínűleg úgy néztem rá, hogy jobbnak látta, ha saját hatáskörében valahogy megoldja, mert két perc után szó nélkül a kezembe nyomta a számlát, a megfelelő összeggel.
Hát így jártam én a Tescóékkal tegnap.
