A szombat egy kapal szar volt. Erre nem érdemes több szót vesztegetni.
A vasárnap délelőtt jó volt, mert Tetszetős - annak ellenére, hogy kificamította a lábát - megfűzött egy havert, akivel eljöttek értem és elvittek lovagolni, hogy nekem azért ne kelljen lemondanom. És amíg én lovagoltam, addig ők a kocsiban ültek... Imádlak érte, mégegyszer ezer kösz! Az már kevésbé volt jó, hogy egyből kaptam egy ostort a kezembe, amint felszálltam a lóra, amit használnom is kellett. Szívből utáltam minden egyes percét. Erre még tréningeznem kell magam :(
Délután beszélgettem anyóssal és nem örültem annak, amit hallottam tőle. Így aztán sikerült ismét összeveszni Zs-vel este, amikor hazajött, annyira, hogy még az ügyvédemmel is beszéltem... Aztán persze megint lyukat beszélt a hasamba. Kéne nekem valami határozottsági tréning... emberekhez és állatokhoz is.
